Szóval itt egy kis beszamoló :)
Szeptember elején jöttem ki Aberdeenbe.Az első repülésem...Én mág ennyire nem féltem semmitől.Mégis inkább az volt a legrosszabb az egészben amikor elbúcsúztam anyukáméktól.Soha nem hittem volna, hogy valaha ilyen távol fogok lenni a családomtól és a barátaimtól...
De kanyarodjunk is vissza.Az első hét nagyon izgalmas volt.Egy idegen ország mindig izgalmas.Életemben először láttam és éreztem a tengert.Varázslatos érzés volt és a mai napig nem tudok betelni a látvánnyal.Aztán ott vannak az emeletes buszok,a cuki kis házak és még sorolhatnám.Volt mit felfedezni-nem mintha most nem lenne-,de nem pótolhatja semmi a szeretteinket.Nagyon hiányzik mindenki Magyarországról.Persze már nem itatom minden nap az egereket,de van amikor rám jön az üresség érzet.Van mit csinálni,egy hotelben dolgozom ahol hál´ Istennek vannak magyarok.Pontosan négyen rajtam kívül.Sokat számít, hogy kikkel vagy együtt.Én nagyon hálás vagyok azért,hogy olyanokkal vagyok összerakva akiket imádok,néha nem is tudom mi lenne velem nélkülük.Meghallgatnak bármi bajom van és tényleg mindent megbeszélünk.Mindig felvídítanak és ay egyikük különösen sugározza magából a pozitív energiát, ez a nap folyamán mindenkire átragad.Köszönöm neked,hogy itt kint számíthatok rád :)
A másik dolog ami miatt nem unatkozom,hogy párommal most együtt élünk egy két szobás házban.Igaz csak egy szobát bérelünk,de ez teljesen megfelel.Itt kint egy ház nagyon drága,úgyhogy arra még gyűjteni kell.Azt hittem nehezebb lesz ez az egész ˝ketten kell megoldanunk˝ dolog,de nem.Párom is besegít mindenben,főz,mosogat,egyszóval nagyon büszke vagyok rá :)
Most elsőre csak ennyit terveztem,de most már folyamatosan írni fogok :) és mint máskor most sem maradhatnak el a képek
